A templom újjáépítésének és újraszentelésének 150 éves évfordulóján, vasárnap egész napos ünnepi programokkal várta a híveket és vendégeket a Környei Római Katolikus Egyházközség és Környe Község Önkormányzata.
Ez a két emberöltőnyi idő nem tűnik soknak, de ha arra gondolunk, hogy az újraszentelést követően koronázták meg Ferenc Józsefet magyar királynak, akkor érezzük, hogy nagyon sok minden történt a 150 év alatt. Hány fiatal ministrált itt, járt ide templomba és emlékük talán ma már csak a templom falán és a kertben felállított emlékművön olvasható. Hány család járt ide évtizedekig, és utánuk csak a kitelepítési emlékmű maradt. Hány család érezte a felvidéki templomukat otthonuknak, de el kellett jönniük onnan és most már ezt a templomot érzik sajátjuknak. Hány évtizedig volt a templomajtó csak résnyire nyitva, mert az oroszbarát rendszer nem nézte jó szemmel a templomba járást. És milyen boldogok lehetünk most, hogy harminc év óta kitárhattuk a templom ajtaját. – hangzott el a délelőtti szentmise előtt Horváth Boldizsártól. A Környei Római Katolikus Egyházközség Képviselőtestületének elnöke köszönetét fejezte ki a szentmisét bemutató Spányi Antal számára, hogy elfogadta meghívásukat, s azt kérte, imádkozzon a hívekkel, hogy a következő 150 évben is nagyon sokcsaládnak legyen a környei templom az Istennel való találkozásának helye. A megyéspüspököt köszöntve Beke László polgármester egy, a templomot ábrázoló ezüst emlékérmét nyújtott át, melynek felirata jelzi a település és Isten Házának sok évszázados gyökereit: az idők viharában is fennmaradt.
Örömmel jöttünk el, hogy együtt imádkozzunk, együtt adjunk hálát 150 év sok-sok kegyelméért egy eleven, élő közösséggel, melynek nemcsak jelene, de múltból fakadó jövője is van. De tekintetünk hadd szálljon még messzebbre vissza, hiszen egy régi templomnak a leégése miatt kellett 150 évvel ezelőtt az újat felszentelni, megáldani, birtokba venni. Ha tudunk hálát adni, érezzük gazdagságunkat, kincseinket, akkor döbbenünk rá arra, hogy mi is felelősek vagyunk másokért, amit kaptunk, azt megosztanunk is kell másokkal. Segítsen bennünket az Úr nemcsak a mai, szép ünnep megülésében, hanem abban, hogy egész életünk legyen Istennek szentelve – fogalmazott Spányi Antal, aki szerint azért is fontos az ünnep, mert a közösség megmutatta az erejét, megmutatta, hogy számol a múlttal és úgy éli a jelenét, hogy legyen jövője is.
A szentmisén zenei szolgálatban közreműködött a Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde kamarakórusa Wind Károlyné vezetésével, szólót énekelt Áncsák Lilla, orgonán közreműködött Popovics Milán, majd – immáron a szabadtéri színpadon – a hittanos gyermekek egy életképet jelenítettek meg abból az időből, amikor még a vasárnapi szentmisére a falu apraja-nagyja rendszeresen ellátogatott, és nem volt szokatlan látvány, hogy a leányok csapatosan indulnak hazafelé, útközben pedig meg-megállnak imádkozni, játszani. A délelőtti programok az óvoda előtti parkolóban a Bozó Kucskár Anikó vezette Környei Magyar Dalkör és a Goór Józsefné irányításával működő Környei Német Nemzetiségi Dalkör előadásaival zárultak, délután pedig ismét a templomba várták a szervezők az érdeklődőket.
Dévényi Tamás Ybl-díjas építész Ybl Miklós munkásságáról, a 150 esztendős templom történetéről tartott előadást. Mint az építésztől elhangzott, a templom építésével kapcsolatos egyetlen hiteles információ 1860 novemberéből maradt fenn. A levélben Jankó Mihály, Eszterházy Miklós meghatalmazottja ismét kéri a környei templom terveit, miután azok elvesztek és egyre sürgetőbbé vált Isten házának felépítése. A terv elkészülte és a kivitelezés között 6 év telt el, így mire elkészült a templom, Ybl éppen kezdett túllépni a romantikus építészeti stíluson. Vagyis teljes bizonysággal nem tudjuk állítani, hogy ezt a templomot Ybl Miklós tervezte, de vannak kétségtelen jegyek, amik nagyon-nagyon erősen Ybl-t jelenítik meg. Könnyen el tudom képzelni, – de erre a feltételezésre egy falkutatás adhatna választ – hogy a tűzvész során nem is pusztult el teljesen a templom, leginkább a keleti résznél, a bejáratnál, és Ybl meghagyta az alapvető tereket, ahol pedig hozzányúlt, ott a legjobb tehetsége szerint járt el – fogalmazott az építész.
A 150 éves jubileumra már egy esztendeje készült az egyházközség: tavaly az ünnep jegyében nagy sikerrel adott koncertet Rákász Gergely orgonaművész, Tóka Szabolcs orgonaművész és Pitti Katalin operaénekes, a Szent Efrém férfikar, míg a jubileumi sorozat zárásaként vasárnap a többszörös arany és platina lemez tulajdonos Vásáry André és kísérete, a Sturcz Quintett varázsolta el a vendégeket Händel, Bach, Mozart és Schubert műveivel a másfél évszázados templom falai között.
Petrás Mária keramikus művész nem először érkezett Környére: 2012 augusztusára, a templom melletti tér megújulása és elnevezése alkalmából szervezett ünnepségre ő készítette el a névadó Boldog II. János Pál pápa domborművét, ezúttal pedig a Príma Primissima és Magyar Örökség Díjas népdalénekes Vásáry André koncertje után csángó falvak történeteit, énekeit, imáit idézte.
A szabadtéri színpadon a folytatásban is megőrizték a főszerepet a népdalok a Sic Transit Folk Műhely klasszikus rock hangszerelésében. A lassan egy évtizede alakult esztergomi formáció annak idején azért döntött a dalok újragondolása mellett, mert célul tűzte ki, hogy a népdalokat autentikus formában nem hallgató közönséghez is eljuttassa azokat, illetve, hogy a magyar népdalok ismerői a változatlanul hagyott dallam és szöveg mellett mégis új élményt szerezhessenek. A környei templom fennállásának, újraszentelésének 150. évfordulójára rendezett ünnepi programot a Schwowischi Buam zenekar előadása és utcabál zárta.

A jubileumi rendezvényre egyháztörténeti kiállítás is készült, a tablókat egész nap érdeklődve olvasgatták a vendégek, s többen felmenőiket, családtagjaikat is felfedezték a korabeli fotókon. Az összeállítás bemutatta a hittel átélt környei ünnepeket és dolgos hétköznapokat, a templom történetét, felújításainak állomásait, Ybl Miklós életét és az általa tervezett magyarországi templomokat. A környei templom felújításához kapcsolódó, az egyház és a hívek fáradozásait ismertető tablón – a többi között – ez olvasható:
„Áttekintve a százötven évet megállapíthatjuk, hogy az Úr mindig jó szőlőmunkásokat küldött községünkbe. Amikor a templom építése megkezdődik, egy imádságos lelkületű plébános irányítja a munkálatokat (Mezner Sándor). Amikor a falu lakossága komoly nehézségekkel küzd, akkor jön egy nagy szociális érzékkel megáldott ember, és a kiszolgáltatottak mellé áll (Koch Adolf). Olyan szolgáltatásokat alapít, amely hírünket viszi szerte az országban. Amikor a falu fénykorát éli, akkor egy szelíd, művészetek iránt fogékony plébános látja el híveinek gondozását (Sumbzky Antal). Nem emeli fel a szavát, nem kifogásol, hagyja, hogy a közössége gyarapodjon. Az egyházközség első képviselő-testületének megalapítását az Úr egy egészségében megrokkant olyan emberre bízza, akinek nagy szüksége van segítségre (Weisz József). A háború és a szorongattatások idején a falu lelkipásztora egy agilis, fiatal plébános, aki minden bajban ott áll a hívei mellett (Dr. Eperjes Ernő). Őt követi egy széles látókörű író, költő, publicista plébános, aki segít híveinek eligazodni az új rendszerben (Endrédy Zoltán Sándor). Amikor az idő vasfoga a templomot kikezdi, és a torony is majdnem az útra dől, érkezik egy erős akaratú, határozott, nagy teherbírású plébános, aki két hét alatt meggyőzi a híveket a felújítás fontosságáról, rövidesen a falu apraja-nagyja segít a munkálatokban (Nagy László). Amikor földrengés sújtja községünket, a templomban éppen esti szentmisét tartó plébánosunk nem esik pánikba, és a híveknek sem ad rá lehetőséget (Bedy Sándor).
Mi ez, ha nem maga az isteni kegyelem?”