A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező,június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010.május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.

1918. november 16-án azeckartsaui nyilatkozatotkövetően megtörtént az új állam, az első Magyar Népköztársaság („Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.”) ünnepélyes keretek közt történt kikiáltása, amely a régi rend végét és egy új világ kezdetét jelentette. Ez az új világrend azonban visszavonhatatlanná csak 1920. június 4-én, az első világháborúban vesztes résztvevőre, a Magyar Királyságra kényszerítetttrianoni szerszerződés aláírásának napján vált a magyar társadalom számára.
1918. december 3-án Károlyi Mihály akkori miniszterelnök kiáltványban fordult a magyarokhoz:

Magyarok!
…„A kormány a magyar népköztársaság nevében ünnepélyesen kijelenti, hogy e kényszerűséggel szemben az ország semmiféle jogáról le nem mond. A joghoz és igazsághoz ragaszkodik. Hajoljatok meg a kényszerűség előtt, mert minden erőszak csak ronthatná helyzetünket a nemsokára összeülő békekonferencia előtt. Magyarország területi épségét sokszor fenyegette veszedelem. Mégis újból eggyé lett. A természet teremtette ilyenné. Mi kívánjuk, hogy a jövőben necsak az élettelen természet, hanem testvéri szeretet is kapcsolja hozzánk összes nem magyarajkú polgártársainkat. Ma is készek vagyunk teljes közigazgatási és kulturális autonómiát adni a velünk élő Összes- nemzeteknek. Szabad demokratikus keleti, Svájcot akarunk csinálni a régi Magyarországból. A határainkon túl élő szomszéd népekkel is barátságos és békés megegyezést keresünk és remélünk. …A magyar népköztársaság nevében: Károlyi Mihály miniszterelnök.”

A trianoni békeszerződés azelső világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság(mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama, bár jogilag nem nevezhető utódállamnak) és a háborúban győztes antantszövetség hatalmai (Nagy-Britannia,Franciaország,Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország ésAusztria,Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és aSzerb–Horvát–Szlovén Királyságúj határait. (Ausztria határairól emellett asaint-germaini békeszerződés is rendelkezik.)

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett:

• 300 ezer került Ausztriához,
• 3,5 millió Csehszlovákiához,
• 5,3 millió Romániához,
• 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavónország 2,6 millió lakosát).
Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.
Románia 102724 négyzetkilométernyi területet kapott, amely nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz 20913km2 került, Horvátországgal együtt 62 ezer. Csehszlovákia 61661km2-rel, Ausztria 3967km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519km2-t, Olaszország pedig Fiumével 18km2-t kapott.