Hírek
2018. Február 06. 07:30, kedd |
Életmód
Forrás: mti
A pókok evolúciójának hiányzó láncszemét fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkőben.
Modern rokonaival ellentétben az ősi teremtménynek hosszú farka volt, amely a kutatók szerint a környezete érzékelésére szolgálhatott. Az állat a pókokat, skorpiókat, kullancsféléket és atkákat magába foglaló pókszabásúak (Arachnida) osztályába tartozott - írta a BBC News.
A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók a Chimerarachne yingi nevet adták az ősi pókszabásúnak a görög mitológiából ismert hibrid teremtmény, a kiméra után. A szakemberek összesen négy példányt fedeztek fel krétakori borostyánkövekbe ragadva. Mindegyik állat nagyjából 2,5 milliméter hosszú, és a farkuk még plusz 3 milliméter.
A Kansasi Egyetem kutatója, Paul Selden szerint a Chimerarachne yingi képes volt pókselymet termelni a fonószemölcsei révén, ám valószínűleg nem szőtt hálót a bogarak csapdába ejtése céljából. A tudósok szerint ugyanakkor az apró élőlény a pókokhoz hasonlóan húsevő lehetett és rovarokkal táplálkozhatott.
Nem sok mindent tudni az apró élőlény mindennapjairól, de mivel folyékony gyanta okozta a vesztét, a kutatók arra következtettek, hogy a fák törzsén, azok közelében, a fakéreg alatt, vagy a fákon lévő mohákban élhetett.
Selden és kollégái korábban már beszámoltak egy ugyancsak farokkal rendelkező pókszabásúról, amelynek azonban nem voltak fonószemölcsei. A nagyjából 380 millió évvel ezelőtti devon időszakból és a 290 millió évvel ezelőtti perm időszakból származó régebbi fosszíliák képezték az alapját a pókszabásúak egy újonnan azonosított kihalt rendjének, a modern pókokhoz vezető Uraraneidáknak. A Chimerarachne yingi különlegességét az adja, hogy valahol a fonószemölccsel még nem rendelkező ősi pókszabásúak és a faroktól már megvált modern pókok között helyezkedik el.
Selden szerint távol eső élőhelyéből és apró termetéből kifolyólag lehetséges, hogy az ősi teremtmény farokkal rendelkező leszármazottai még ma is élnek Mianmarban.
A borostyánkövekben szinte tökéletes állapotban megőrzött apró állatok és növények lenyűgöző bepillantást nyújtanak a múltba. Tavaly a valaha talált legrégebbi ép gombamaradványokat, az eddigi legteljesebb madárfióka-fosszíliát és egy Drakuláról elnevezett, mára kihalt kullancsfajt fedeztek fel a kutatók 99 millió éves mianmari borostyánkövekben és még egy százmillió évvel ezelőtti udvarlási jelenetre is rábukkantak: három kis szitakötő hímre épp a kiszemelt nőstény kegyeiért való küzdelem közepette cseppent rá a gyanta.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 04. 07:40, csütörtök | Életmód
Genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencei szarmaták között az SZTE kutatói
2025. Szeptember 03. 07:19, szerda | Életmód
Több mint 55 tonna mézet vont ki a forgalomból a Nébih
Több mint 55 tonna ismeretlen eredetű mézet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – olvasható a Nébih honlapján kedden közzétett tájékoztatásban.
2025. Szeptember 02. 07:15, kedd | Életmód
Ingatlan.com: négyéves rekordot döntött augusztusban a kereslet a lakáspiacon
2025. Augusztus 30. 09:19, szombat | Életmód
Geotermikus energia után kutat a Mol a Dunai Finomító területén
A Mol geotermikus energia után kutat, és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét - közölte a Mol pénteken az MTI-vel.