Minden év május 31-én a WHO és partnerei a Dohányzásmentes Világnap (WNTD) segítségével kívánják felhívni a figyelmet a dohányzás okozta egészségi és egyéb kockázatokra, valamint a dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítását elősegítő beavatkozások szorgalmazására.

2018-ban a Dohányzásmentes Világnap a dohányzás szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásaira összpontosít világszerte.

Célja:
• kiemelje a kapcsolatot a dohánytermékek használata és a szív-érrendszeri betegségek között
• növelje a lakossági tudatosságot a dohányzás és a környezeti dohányzás kardiovaszkuláris egészségre gyakorolt hatásairól

A dohányzás jelentős kockázati tényező a szívkoszorúér-betegségek, a stroke és a perifériás érbetegségek kialakulásában.
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte több ember halálát okozzák, mint bármely más halálok. A dohányzás és a környezeti dohányfüstnek való kitettség (passzív dohányzás) az összes szív- és érrendszeri betegség okozta halálozás körülbelül 12%-áért tehető felelőssé. A szív- és érrendszeri betegségek második legfontosabb oka - a magas vérnyomás után – a dohányzás.
A dohányzás globális elterjedése következtében évente több mint 7 millió ember hal meg, akik közül közel 900 000 nem dohányzó, a környezeti dohányfüstnek való kitettség következményeibe hal bele. A világszinten több mint 1 milliárd dohányzó közel 80% -a él az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a dohányzás okozta megbetegedések és a halálozás terhei a legsúlyosabbak.
Az dohányzással összefüggésbe hozható halálokok csoportjába a WHO Health for All (HFA) adatbázisának meghatározását figyelembe véve a következő halálokok tartoztak:
 Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata
 Gége, légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata
 Nyelőcső rosszindulatú daganata
 Ischaemiás szívbetegségek
 Agyér betegségek
 Krónikus alsó légúti megbetegedések
 

A 2007-2015. közötti időszakban a dohányzással összefüggésbe hozható halálozások időbeli alakulása tekintetében megyénkben az országos halálozáshoz hasonló tendenciát figyelhettünk meg, azonban elmondható, hogy az utolsó vizsgált évben az országos halálozáshoz képest mind két nem esetében kedvezőtlenebbek az eredmények.

Az összesített (0-x éves) halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a 65 év előtt bekövetkezett (korai) halálozás, mely megelőzhető lenne.

A dohányzással összefüggésbe hozható halálokok miatt bekövetkezett idő előtti (korai) halálozás okozta területi egyenlőtlenségeket országosan vizsgálva megállapítható, hogy megyénkben a férfiak fokozottabb érintettsége. Az eltérés az országos átlagnál 8 %-kal magasabb, mely jelentősnek tekinthető (szignifikáns). A standard halálozás értéke férfiak esetében SHH=1,08 [1,03-1,13], nők esetében SHH=1,08 [1,00-1,17].