Az eseményen az érdeklődő vállalkozások vezetői megismerhették a külpiacra lépést segítő szervezetek működését, szolgáltatásait és információkat kaphattak exporttevékenységük elindításához, támogatásához.
Magyarországon az export GDP-hez mért aránya nagyságrendileg 95%-ot tesz ki. Az export meghatározó részét ugyanakkor külföldi vállalatok bonyolítják, mindössze 15-20%-ra tehető a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások aránya. A Magyar Kormány hosszú távú célja ezért, hogy az exportképes vállalkozások száma növekedjen, ezzel pedig hozzájáruljanak a foglalkoztatás növeléséhez, a gazdaság megerősítéséhez.
Ezen célok mentén valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az EXIM közös szervezésében, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Nemzeti Befektetési Ügynökség, valamint települési önkormányzatok együttműködésével az „Exportra fel!“ fórumsorozat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hazai kkv-szektor külpiacra lépését számos tényező, többek között a külgazdasági szaktudás, az üzletfejlesztési ismeretek, a kapcsolatok és a finanszírozás hiánya nehezíti.
A konferenciát Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere nyitotta meg, aki hangsúlyozta, nagy örömmel látják vendégül a városban a két éve útjára indított rendezvénysorozatot, hiszen a külpiacra lépni kívánó vállalkozások képviselői első kézből, valódi párbeszéd keretében juthatnak a fontos információk birtokába.
Hozzátette, Tatabányát napjainkban az ország legdinamikusabban fejlődő települései között tartják számon: egymást követik az alapkő-letételi és a gyárátadó ünnepségek, a munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag alatt van, 2010 és 2015 között lényegében megfeleződött. A siker kulcsa, ahogyan a város polgármestere fogalmaz, „az összefogás és az együttműködés”.
A Tatabányai Ipari Park az országban az elsők között alakult meg 1997-ben a város önkormányzatának a kezdeményezésére. A gyors fejlődés eredményeként ma már a tatabányai és a vele határos Környe közigazgatása alá tartozó területeket is magába foglalja, mintegy 800 hektár nagyságú területen. A befektetőbarát környezetnek köszönhetően a piacvezető vállalatok immár második és harmadik ütemű fejlesztéseiket valósítják meg, az itt működő mintegy 30 cég foglalkoztatottainak száma lassan eléri a tízezer főt.
Az önkormányzat azonban itt nem akar megállni, folytatni szeretnék a munkahely-teremtést, sőt, a hosszú távú céljuk az, hogy ne csak a tatabányaiak, de a megyében élők is megtalálhassák nálunk a számításaikat. Olyan vonzó városi környezetet szeretnének kialakítani, amely az egész térséget ki tudja majd szolgálni.
Ehhez segíti hozzá Tatabányát a Modern Városok Program több vonatkozó intézkedéseleme is, így például az ipari park bővítése, közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a szakképzett munkaerő megteremtése, illetve a városba csábítása és az otthonteremtés ösztönzése is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium bemutatta az exportösztönzés megújult és megerősített háttérintézményi rendszerét. Piszter Csaba, a Külgazdasági Főosztály, főosztályvezetője előadásában kiemelte: „Komoly igény van a magyar minőségi termékekre és technológiára a világpiacon. A kormány célja, hogy a kkv-k, a hazai hozzáadott érték szerepe lényegesen emelkedjen a hazai exportban, ezért bátorítjuk a vállalkozásokat, hogy külpiacra lépésük, beszállítói kapacitásuk növelése érdekében minél többen vegyék igénybe az Eximbank, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökség által nyújtott lehetőségeket.”
Az EXIM képviseletében Mizser Zoltán az Észak-dunántúli régió képviseletvezetője mutatta be a lehető legszélesebb minden igényre kiterjedő, kedvezményes exportfinanszírozási lehetőségeket. Az EXIM kiemelt célnak tartja, hogy a hitelintézetekkel és az exportáló kkv-kal tovább erősödjön a szakmai együttműködés regionális szinten.
A finanszírozáson túl, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) szolgáltatásait, eredményeit, valamint, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által nyújtott tevékenységeket ismerhették meg az érdeklődők. Az előadásokat követően szakmai kerekasztal beszélgetésre került sor a külpiacra lépés gyakorlati tapasztalatairól.