Magyarországon a január és a február az év leghidegebb hónapjai. Az év
első heteiben gyakran előfordul, hogy a hőmérő higanyszála nappal sem emelkedik 0 fok fölé, de a huzamosabb ideig, a több napig, vagy akár néhány hétig tartó mínuszos időszakokra is fel kell készülni. Az elmúlt napok különösen hidegek voltak, három évtizedes hidegrekordok dőltek meg, és Magyarországon több napon keresztül alacsonyabb hőmérsékleti értékeket mértek, mint a skandinávi térségben.

Ha a hideg bármilyen csapadékkal párosul, akkor a fagyos időben megindul a jégképződés, ennek megfelelően a közúton közlekedőknek jeges útszakaszokra kell számítani. Különösen nagy a jégveszély erdei, hegyi útvonalakon, szélvédett útkanyarulatokban, felüljárókon és hidakon – ezeken a helyeken még akkor is jégre számíthatunk, ha az előttük lévő szakaszokon még száraz az útfelület.

A jeges útvonalon való közlekedés kiemelt kockázatokat rejt. Ennek oka, hogy a jégen a tapadási viszonyok rendkívül kedvezőtlenül megváltoznak, ezért ilyenkor - ha megtehetjük, és nem feltétlenül szükséges - egyáltalán ne induljunk útnak. Amennyiben mindenképpen el kell indulnunk, akkor az alábbi hasznos tanácsokat érdemes megfogadni a balesetek megelőzése, az emberi élet, testi épség és egészség megőrzése érdekében.

A jármű ellenőrzése

Nagyon fontos, hogy megfelelő műszaki állapotú autóval induljunk útnak. Ilyenkor a megfelelő mintázatú és állapotú téli gumiabroncs használata nélkülözhetetlen, de a hidegre tekintettel a gépjármű fagyálló folyadékkal és ablakmosó folyadékkal való feltöltöttsége is hasonlóan fontos. A járműből való megfelelő kilátás nagy szerepet játszik a biztonságos közlekedéshez fontos információk megszerzésében, ezért a szélvédőket feltétlenül tisztítsuk meg kívülről. A jég és a hó eltávolítása mellett mindig tartsuk tisztán a szélvédőket, és ne feledkezzünk meg a belső páraképződés megakadályozásáról, a rendszeres páramentesítésről (ennek egyik nagyszerű eszköze lehet, ha bekapcsoljuk és a szélvédőre irányítjuk a légkondicionálót). A látás mellett a láthatóságnak is prioritást kell élveznie. Ehhez tartsuk tisztán a fényszórókat, az irányjelzőket, a fék- és ködlámpákat, meg
az egyéb világító eszközöket, és ilyenkor még nappali viszonyok mellett, lakott területen belül is célszerű lehet a tompított fényszóró használata.

Indulás előtti teendők

Elindulás előtt lehetőleg tervezzük meg az útvonalat, különösen, ha hosszabb útra indulunk (ha gyermek, idős, vagy beteg személy is utazik a járműben, az út előre tervezése nem lehet kérdés). Eleve számítsunk hosszabb menetidővel. Részesítsük előnyben az autópályákat, autóutakat és a nagy forgalmat lebonyolító főútvonalakat, hiszen ezen utak felületét jobban, illetve hamarabb takarítják, továbbá az elhaladó járművek nagy száma kevésbé teszi lehetővé a csúszós felületek kialakulását.

Ezzel párhuzamosan lehetőleg mellőzzük a kis forgalmú, kisebb sávszélességű, rosszabb burkolatú és széljárta utakat, hiszen amellett, hogy ezeket az utakat ritkábban, vagy csak később takarítják, a hó, vagy jég súlya alatt megtört és úttestre esett faágak, gallyak is megnehezíthetik a közlekedést. Lehetőleg ne vezessünk sötétedés beálltát követően, éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok esetén, hiszen ilyenkor a látás által szerezhető információk mennyisége jelentősen csökken és későn vehetjük észre az eljegesedett útfelületet.

Vezetési javaslatok

Jeges, csúszós burkolatú úton, vagy ha ilyen felületű útszakaszra is számítani lehet, mindig két kézzel fogja a kormányt, a stabil kormányzás és az esetleges megcsúszás mielőbbi korrigálhatósága érdekében. Figyelmét összpontosítsa folyamatosan az útra, ne engedje el figyelmét elvonni semmilyen tényezővel (mobiltelefonnal, rádiócsatorna kereséssel, valamilyen kezelőszerv használatával, étkezéssel, dohányzással, GPS beállítással stb.). Ne feledje, már
egy-két másodperces figyelemelvonás is kizárhatja a baleset elkerülhetőségének lehetőségét.

Tartson jelentősen nagyobb követési távolságot – a sebesség függvényében a normál követési távolság akár 3-5-szörösét - hiszen a jeges úton a tapadási tényező csökkenése miatt a féktávolság rendkívüli mértékben megnő. Mellőzze az előzést, ha jeges az út, éslehetőség szerint vegye fel a forgalom kialakult és biztonságos dinamizmusát. Amennyiben az előzés, kikerülés végrehajtására mégis szükség van, akkor lassan, fokozatosan váltson forgalmi sávot, számítson a jégbordákra, az eltérő tapadási tényezőjű felületek változására, kerülje el a hirtelen gázadást és kormánymozdulatokat, valamint tartson nagyobb oldaltávolságot az előzendő (kikerülendő) jármű mellett.

Nagyon fontos a „sportos” vezetési stílus teljes mellőzése. Gyorsításkor mindig óvatos, lassú gázadást, lassításkor pedig finom, folyamatos üzemi lassító fékezést alkalmazzunk. A vészfékezést (valamint figyelmes vezetés által annak szükségességét) kerüljük el, még az ABS-sel szerelt gépkocsiknál is! Ugyancsak kerüljük el a hirtelen végrehajtott manővereket, az intenzív kormánymozdulatokat, helyette finoman, fokozatos kormányzással irányítsuk a járművet.

Ne feledjük: minél kisebb a gumiabroncs és az útburkolat közötti tapadás, annál óvatosabban kell közlekednünk, gázt adnunk, fékeznünk, vagy kormánymozdulatokat végeznünk! Természetes dolog, hogy a fokozott koncentrálás miatt a járművezető nagyobb igénybevételnek van kitéve, hamarabb elfárad, ezért hosszabb útnál több pihenőt tervezzünk be.

Jeges, csúszós úttesten is törekedjünk a lehető legnagyobb tapadás biztosítására. Ezért lehetőleg a járművek által kialakított keréknyomban haladjunk, mely többnyire stabilabb előrejutást tesz lehetővé, hiszen itt a burkolat általában kevésbé csúszós.

Törekedjünk arra, hogy a jármű valamennyi kereke tapadó felületen fussanak. Ha ez nem lehetséges, akkor igyekezzünk legalább az egyik oldali kerekekkel száraz felületen haladni, mert a tapadás így is nagyobb, mintha tükörjégen haladnánk. Ha pedig utóbbira sincs lehetőség, akkor a biztonságunk érdekében különös óvatosságra van szükség.

Nem árt tudni, hogy a látszólag száraz keréknyomban is lehetnek jegesedések. Ide vezet például, ha a nappal megolvadt hó, vagy jég a keréknyomba beszivárog és éjjel megfagy. Ne feledjük, hogy a jeges útburkolatok között is nagy különbség van! Közlekedésünk szempontjából az egyik legrosszabb, ha nappal megolvad az úttestre fagyott jég teteje, és a jégréteg felszínén vékony vízréteg keletkezik. Ekkor az útfelület rendkívül csúszós! Ugyancsak nagyon csúszik a többször megolvadt és többször visszafagyott jég. Az útfelszínből kiemelkedő jégbordák kialakulása is nagy kockázatokat rejt, különösen, ha a bordák pereme magas. A jégbordák valósággal „megdobhatják” az arra ráhajtó járművet, mely következtében a jármű megcsúszhat, megpördülhet, irányíthatatlanná válhat.

A jégbordák a keréknyomban való haladás esetén is nagyon veszélyesek lehetnek, ezért ilyenkor haladásunk során folyamatosan előre kell figyelni, és a figyelemelvonó jelenségeket mind ki kell zárni. Jeges, csúszós úton való közlekedéskor a tempomat használata tilos! Megcsúszás, stabilitásvesztés esetén ugyanis az aktivált tempomattal haladó gépjármű változatlan sebességgel halad tovább (ráadásul a vezetők többsége ezt váratlan gyorsításnak érzi, és többnyire meg is ijed, ami helytelen beavatkozásokhoz vezethet) és ez már eddig is sok súlyos, gyakran pályaelhagyásos baleset hátterében állt.

Ha jeges az út, kanyarodáskor, valamint körforgalomban való haladáskor is nagy a csúszásveszély, amikor a gépkocsi hátulja kitörhet. Ezen kívül a vasúti átjárók is különösen csúszósak. Amennyiben haladásunk során azt észleljük, hogy az autó a jeges, csúszós felületen kormányzás nélkül valamilyen irányban oldalra tart, jobbra vagy balra sodródik, a jármű stabilitása gázelvétellel, apró, nagyon finom ellenkormányzással, esetleg lassító fékezéssel szerezhető vissza.

Különös óvatossággal közlekedjünk a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek megközelítésekor. A hosszabb féktávolság miatt jóval korábban kezdjük meg a lassítást, ha a zebra környezetében olyan gyalogost látunk, akinek az úttesten való áthaladására számítani lehet. Óvatosan, lassítást követően hajtsunk be nem látható útkanyarulatokba, hiszen nem tudhatjuk, milyen akadály van előttünk a kanyarban, vagy közvetlenül azon túl (műszakilag meghibásodott, vagy elakadt jármű, ledőlt faág, egyéb akadály).

Nyílt részeken, erdősávok megszűnése után, sűrűn beépített területrészeket elhagyva stb. oldalszélre lehet számítani, és az erős oldal irányú szél a jeges úton irányíthatatlanná teheti a járművet. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy fagyos, hideg időben több gépjármű hibásodik meg, ezért több ilyen üzemképtelen autóval találkozhatunk az utak mentén. Az álló jármű óvatos megközelítése és a mellette való biztonságos elhaladás (lassan, az átlagosnál nagyobb oldaltávolságot tartva) nagyon fontos, s a kikerülés során nem szabad figyelmen kívül hagyni a jégbordák általi megcsúszás veszélyét sem. Fontos, hogy az elakadt jármű kikerülését, a másik sávba való áttérést időben kezdjük meg!

Végezetül: elindulást követően, a tapadási viszonyok ellenőrzése érdekében érdemes lehet egy-egy fékpróbát végezni, természetesen csak akkor és olyan helyen, ha ez a saját és más közlekedők biztonságát nem veszélyezteti (pl. lassú sebességgel haladva, ha nincs más közlekedő a környezetünkben, és az esetleges kisebb mértékű megcsúszás nem jár balesetveszéllyel).