Annak érdekében, hogy a rendőrség részéről is felhívjuk a figyelmet a nők elleni erőszak ellni küzdelem fontosságára, november havi – a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya közreműködésével összeállított - bűnmegelőzési hírlevelünket ennek a témának szenteljük. Ahhoz, hogy megelőzzük a nők elleni erőszakot és megfelelő segítséget tudjunk nyújtani egy családon belüli erőszakos cselekményt elszenvedett áldozatnak, fel kell számolnunk a köztudatban és a segítő szakmákban mai napig élő alábbi tévhitekkel, melyek a jelenséget kísérik:

„Megérdemeli a verést, hiszen állandóan kiprovokálja azt.”
Nem igaz. Jelenleg egyetlen esetben megengedett más személy sérelmére elkövetett fizikai bántalmazás és az nem más, mint a jogos védelem meglehetősen szűk köre. Senki nem érdemel verést még akkor sem, ha az ő viselkedése a másik fél számára idegesítő vagy zavaró.
„Megérdemli a verést, ő választott magának erőszakos partnert.”
Nem igaz. Eredendően senki nem az erőszakot, a brutalitást választja. Hosszútávon azonban megvalósulhat a tanult tehetetlenség és a traumás kötődés kialakulása, a bántalmazóval történő azonosulás, gondoljunk csak a Stockholm-szindrómára. Mindez nem a bántalmazott döntésének a következménye, hanem a tartós bántalmazó kapcsolat lehetséges velejárója.

„Megérdemli a verést, ha hagyja magát bántani és rendszerint kibékül a bántalmazóval.”
Nem igaz. Fel kell ismerni, hogy az állandó kibékülés a családon belüli erőszak velejárója, tulajdonképpen a bántalmazási folyamat része. Minden egyes kibékülésnél élni kell a gyanúperrel, hogy a döntést nem feltétlenül a bántalmazott hozta meg önállóan és legfőképpen nem biztos, hogy a saját akarata szerint...
„Megérdemli a verést, ha nem jelentette fel a bántalmazót.”
Nem igaz. Önmagában a bántalmazó feljelentése nem jelent megoldást a komplex probléma orvoslására, miképpen önmagában a rendőrség sem alkalmas arra, hogy minden ide tartozó esetet kezeljen. A gyors, hatékony, szakszerű rendőri fellépés mindössze egy fontos láncszeme lenne egy olyan rendszernek, mely a családon belüli erőszakkal kapcsolatba kerülő szakterületek (igazságszolgáltatás, egészségügy, oktatás, gyermekvédelem, áldozatsegítés, stb.) együttműködésén alapulna.

„Kizárólag azért állítja, hogy a párja megverte, mert bosszút akar állni a partnerén.”
Kétségtelen, hogy előfordulnak olyan esetek, melyek alkalmával egy gyermek elhelyezésével kapcsolatos peres eljárásban vagy egy házassági közös vagyon megosztása iránti perben az egyik fél a másik ellen indított büntetőeljárás(ok), gyámhatósági eljárás(ok) során feltárt körülményekre hivatkozik. Tisztán kell azonban látni, hogy önmagában egy feljelentés megtétele vagy egy közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése a másik fél ellen semmilyen döntő hatással nem lesz a polgári eljárás kimenetelére. Pusztán a feljelentés alapján, egyéb bizonyítékok hiányában nem kerül sor a vélt bántalmazó elleni vádemelésre vagy elítélésére, a feljelentőnek azonban büntetőjogi felelőssége tudatában kell mást bűncselekmény elkövetésével (hamisan) vádolnia. A közhiedelemmel ellentétben meglehetősen csekély azoknak a száma, akik fenti megfontolásból hamisan vádolják meg partnerüket.
„Nem szabad beavatkozni egy család magánéletébe, az ő dolguk, hogy mi folyik a négy fal között.”
Tévedés. A családon belüli erőszak nemhogy nem magánügy, hanem az egész társadalmat érintő problematika. Különösen így van ez, ha a négy fal között súlyos, közvádra üldözendő bűncselekmények valósulnak meg, vagy ha az erőszakkal kiskorú gyermek is érintett. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a beavatkozás egyes szervezeteknek – pl. a jelzőrendszerrel kapcsolatos jogszabályokban felsorolt intézményeknek és munkatársaiknak - nem választási lehetőség, hanem kötelezettség, annak elmulasztása minden esetben fegyelmi felelősségre vonást hoz maga után.

„A családon belüli erőszak csak az iskolázatlan, műveletlen családokban fordul elő.”
Önmagában nem igaz. Bár az alacsonyabb társadalmi rétegekből kikerülő személyek a nehéz anyagi helyzetük, iskolázatlanságuk, önálló keresetük hiánya miatt fokozottan kerülhetnek kiszolgáltatott, függő helyzetbe, a bántalmazás a jómódú, iskolázott párok kapcsolatában is előfordul. Ezekben az esetekben a bántalmazónak –elsősorban a rendelkezésére álló anyagi javak miatt – akár cizelláltabb eszközök, technikák is a rendelkezésére állnak az erőszakra.

„A családon belüli erőszakról szóló statisztikák, híradások túlzóak, szélsőségesek és túlreagálják a jelenség súlyát.”
Sajnos nem igaz. A családon belüli erőszakról rendelkezésre álló statisztikák és a híradásokban megjelenő esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A jelenséget olyan mértékű látencia övezi, hogy még megbecsülni sem lehet az érintett családok számát.

„Nem tudok feljelentést tenni, mert nincs tanúm a bántalmazásra.”
A családon belüli erőszak jellemzője, hogy a cselekmények általában otthon, tanúk jelenléte vagy kizárólag a kiskorú gyermekek jelenlétében történik. Mindez – bűncselekmény megvalósulása esetén - nem akadálya annak, hogy a bántalmazott kezdeményezze a bántalmazó büntetőjogi felelősségre vonását. A tanúk vallomása –a szakértői vélemény, az okirati bizonyítékok és egyebek mellett - a bizonyításnak mindösszesen egy eszköze, önmagában azok hiánya nem jelenti, hogy a cselekmény nem történt meg vagy nem bizonyítható.

„Addig nem tudnak segíteni rajtam, amíg vér nem folyik.”Az elmúlt években bekövetkezett jogszabályváltozások, az eljáró hatóságoknál meg kezdődött szemléletváltozás alapján ez az állítás is cáfolható. Évek óta bűncselekmény a zaklatás, a hatályos Btk. büntetni rendeli a kapcsolati erőszakot, de ezeken felül számos egyéb fizikai erőszakkal nem feltétlenül járó, de a családon belüli erőszak körébe sorolható cselekmény büntetendő (pl. kiskorú veszélyeztetése, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, stb.).

„Megöl, ha megtudja, hogy feljelentem.”
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bántalmazó felelősségre vonásának elmaradása inkább vezet az erőszak súlyosbodásához, mint a feljelentés és az abból következő felelősségre vonás.

„Senki nem segít.”
Nem igaz. Amennyiben úgy érzi, családon belüli erőszak elszenvedője, forduljon bizalommal a rendőrséghez vagy kérjen segítséget a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának áldozatsegítő munkatársaitól az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2.
(Integrált Közigazgatási Központ)
Levélcím: 2800 Tatabánya Pf.:1423
Telefon: 34/512-790, Fax: 34/512-791
E-mail: kem-isz@igazsagugy.gov.hu
Ügyfélfogadás:
hétfőn és csütörtökön 9-13 óráig,
kedden 13-16 óráig, szerdán 13-18 óráig

Nyitva tartás: hétfőn, kedden, csütörtökön 8-16 óráig,
szerdán 8-18 óráig, pénteken 8-14 óráig

HOVÁ FORDULHATNAK MÉG AZ ÁLDOZATOK?
Forrás: http://nokjoga.hu/erintetteknek/hova-fordulhatnak-az-aldozatok
Telefonon elérhető szolgáltatások:
 NANE Egyesület: 06 80 505 101 (szerda kivételével naponta 18-22 óráig)
Segélyvonal bántalmazott nők es gyerekek számára
 OKIT: 06 80 20 55 20 (24 órában, 7 napon)
Országos Kríziskezelő es Információs Telefonszolgálat, olyan esetben, ha menekülni kell
 Stop-férfierőszak információs vonal: 06 1 344 3802 (csütörtökönként 18-22 óra között)Információs vonal a bántalmazó magatartásuktól szabadulni akaró, vagy a nők elleni erőszakellen tenni akaró férfiak számára
 Patent Egyesület jogsegélyszolgálat: 06 70 252 5254, vagy jog@patent.org.hu ( szerdánként16-18, és csütörtökönként 10-12 óra között)
Az egyesület jogsegély szolgálata bántalmazott nőknek, a kényszerláthatás áldozatainak,valamint a nemi alapú erőszak es diszkrimináció áldozatainak nyújt segítséget
 A KERET Koalíció segélyvonala szexuális erőszak áldozatainak: 06-40-630-006 (helyitarifával hívható, hétfőnként 10–14, szerdánként 14-18 és péntekenként 11–14 óráig)
 A rendőrség segélyhívó telefonszáma: 112
 Országos Mentőszolgálat: 104
Az Országos Mentőszolgálat honlapján hasznos információkat találhat! (Pl.: „Ki és mikorhívhat mentőt?") Honlapcim: http://www.mentok.hu/index.php
 Igazságügyi Hivatal (tevékenységét ld. alább): 06 80 225 225

Hasznos internetes oldalak:
 NANE: www.nane.hu
 Patent Egyesület: www.patent.org.hu
 Stop-férfierőszak projekt: www.stop-ferfieroszak.hu
 Nők joga honlap: www.nokjoga.hu
 KERET Koalíció a szexuális erőszak ellen: http://keretkoalicio.blogspot.com/
 OKIT: www.bantalmazas.hu
 Rendőrség: a rendőrségnek a távoltartással kapcsolatos oldala:
http://www.police.hu/tavoltartas
 Igazságügyi Hivatal
http://igazsagugyihivatal.gov.hu/download/4/df/21000/20151109%20Megyei%20%C3%A1ldozatseg%C3%ADt%C5%91%20el%C3%A9rhet%C5%91s%C3%A9gek%202015okt%C3%B3ber.pdf
A honlapon megtalálható, hogy milyen segítséget tud nyújtani a Szolgálat:
http://igazsagugyihivatal.gov.hu/aldozatsegites
Jogi segítségnyújtó szolgálat:
http://igazsagugyihivatal.gov.hu/jogi-segitsegnyujtas
Áldozatsegítő Szolgálat feladatai:
Az Áldozatsegítő Szolgálat a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára:
felvilágosítást ad jogaikról, lehetőségeikről;
érzelmi támogatást nyújt;
elősegíti érdekeik érvényesítését;
jogi segítséget nyújt, szükség esetén akár ügyvédet is biztosítva;
az elkövetéstől számított 5 napon belül beadott kérelem alapján azonnali pénzügyi segélyt adhat, krízishelyzet fennállása esetén.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és halálos áldozataik hozzátartozói mindezen túl állami kárenyhítést is igényelhetnek. A felsorolt támogatások térítés nélkül vehetők igénybe.

 Bíróságok: http://www.birosag.hu/birosagi-szervezetek
 Ügyészségek: http://www.mklu.hu
 "Jogi fórum" sok jogi információval: www.jogiforum.hu és néhány fontos törvény ugyanitt:www.jogiforum.hu/torvenytar