Ez a hónap az ősz utolja, nem sok kell hozzá, s: „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva. De még szép idő is lehet, vagyis mint Baranyában emlegetik, Szent Márton nyara még megörvendeztetheti a szegény embereket.

November 1.Mindenszentek napja. Egyházi ünnep: azon szentekről emlékeznek
meg, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. Az ünnep a IX. század
óta kötelező az egész katolikus egyház számára. Ma is szokás, hogy erre a napra
rendbe hozzák a sírokat, virágokat, koszorúkat helyeznek rá. Az est közeledtével
gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A katolikus falvakban, az otthonokban is
gyújtottak gyertyát ilyenkor, minden halott emlékére egyet. Szintén katolikus
vidékeken volt hagyomány, hogy minden háztól küldtek cipót, lisztet, babot vagy
más terményeket a templomnál gyülekező koldusoknak. Nagymagyaron
Mindenszentekkor volt a legényvásár, ahol a gazdák egyezséget kötöttek a munkát
vállaló legényekkel. Ez az úgynevezett cselédfogadás egyik formája volt. E naphoz
időjósló regula is kacsolódott: Mindenszentek napján, ha hó esik, nem olvad el
márciusig.
November 2.Halottak napja. A családok halottaikra emlékeznek. A hozzátartozók
temetőbe mennek és a sírokat rendbe teszik. Ipolyvidéken halottak napján a közeli
rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, kimentek a temetőbe és gyertyát
gyújtottak az elhunytak tiszteletére. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy
megzavarják a halottak nyugalmát. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken
dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszőben
vannak, de mindkét nap (november 1. és 2.) városon és falun egyaránt a halottakravaló emlékezés ünnepe. Az ünneplés és gyász napjai ezek, amikor utat törhetmagának az emlékezés és a fájdalom.
November 11.Márton napja. Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A
középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét
helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás
lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész
esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál többerőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgytartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.
November 19.Erzsébet napja. Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus
egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Időjárásjóslás fűződik ehhez a naphoz: ha enapon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.
November 25.Katalin napja. Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált
halt. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék
miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.
Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság,
ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak,katalingallynak nevezik.
November 30.András napja. Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az I.században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezérthívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb
házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett
ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt
rejtettek.