A legrosszabbra is fel kell készülni, a végszükség esetén akár 80 ezer embert is ki kell telepíteni Győrújfalutól Budapestig. A fővárosban a III. kerületet érintheti a rekordár: a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 55 ezer ember kitelepítésére is szükség lehet.

Minderre akkor kerülhet sor, ha a fővárosban a most várt 885 centi helyett 9 méter fölött tetőzne a Duna, ami tegnap rohamtempóban kezdett áradni. Győrújfalun 1424 embert érinthet a kitelepítés, Komáromban 11 345 embert, benne egy teljes kórházat. Táton 5057, Tahitótfalun 1417 Szentendrén 873 fő kitelepítése is elképzelhető. Lehetséges, hogy Pócsmegyeren, Szigetmonostoron is százaknak kell elhagyniuk otthonaikat.

– Nem azért mondom el ezeket a számokat, hogy pánikba essenek, hanem, hogy lássák, mindenre felkészültünk – jelentette ki Orbán Viktor tegnap reggeli sajtótájékoztatóján. A kormányfő a védelem érzékenyebb pontjait is felsorolta beszámolójában. Ezek: a Mosoni-Duna bal partja, Mecsér környéke, Komárom és környéke, Szentendre, Tát és a táti öblözet, illetve Esztergom. Utóbbi településen a Prímás-szigetet már korábban lezárták, és onnan 40 embert kitelepítettek. (Pilismaróton 70 főt evakuáltak.). A városban a gátak megemelésére lehet szükség.

Kisoroszi elvágva

Kisoroszi már csak vízen át érhető el. Ha sor kerül a kitelepítésre, az csak vízen vagy levegőben lesz lehetséges. A kormányfő elmondta, hogy a kitelepítési tervek mindenütt készen állnak, a kapacitást a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztére méretezték. Budapestnél délebbre csupán Dunaújvárosban lehet szükség árvízvédelmi munkálatokra, másutt nem várható vészhelyzet – közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy ezen legfeljebb egy kiadós esőzés ronthatna, ám „az OMSZ garantálta, hogy nem lesz eső”.

TEK is mozgósítva

A honvédség 9600 főt tud bevetni, emellett már 4700 önkéntes tartalékos gyülekezett a megadott pontokon – közölte Hende Csaba. A honvédelmi miniszter szerint mindenki felkészült az esetleges evakuálásra. Senkit sem fognak erőszakkal kényszeríteni otthona elhagyására, de kérik, hogy mindenki teljesítse az utasításokat, ha sor kerül rá, készítse össze a csomagját és a szervezett egységekkel hagyja el otthonát.

– Végső esetben azonban azokat is elhozzuk, akik nem akarják elhagyni otthonaikat. A magyar állam garantálja, hogy ember által okozott kár senkinek a hátrahagyott értékeit nem fogja érni – mondta Orbán.

Biztonságban a metró

– Nem igaz, hogy a 4-es metrót elöntheti az ár – tudatta Tarlós István. A főpolgármester elismerte, hogy a Fővám téren lehet némi szivárgás, de azt mondta, ez is csak elméleti lehetőség, 9,5 méterig komolyan nem kell számolni ezzel. A Batthyány téren viszont elképzelhető, hogy a metró bejáratát lezárják, a szerelvények azonban át fognak haladni a megállón, így a metró közlekedésében nem állhat be zavar.

Sűrítik az 1-es, 17-es, 18-as, és a 4-6-os villamosok járatait, valamint a 86-os és a 9-es buszokét. A 2-es villamos ideiglenes végállomása az Erzsébet hídnál lesz, és Lánchídig egy vágányon közlekedik. Budapesten kritikus pontja a Római part. emellett a Nyúlgáton a kapuk bezárása ma elkészül, a töltéstalpak megerősítése is folyik. A főpolgármester szerint minden szükséges munkálatot befejeznek holnap reggelre. Baj esetén Óbudáról akár 55 ezer embert is kiköltöztetnek.

Centiken múlik a Margitsziget sorsa

A Margitsziget lezárva. A sziget 9 méteres árig szárazon tartható, igaz, ez azt jelenti, hogy a 885 centiméteres ár a határon van, ráadásul a hibahatár a 20 centit is elérheti.

Vörösiszap: „25 millió tonna vörös iszap van a Duna partján!"

Almásfüzitőben van egy vörösiszap-tározó, ennek a 7-es kazettájánál a rekultiváció még nincs kész.

– Kérdés, hogy a vízállás bemossa-e a szennyeződést a Dunába. Szakértők szerint nem, a jelentés szerint a gáttest megfelelően szilárd. Veszélyhelyzet akkor állna elő, ha a most jelzett szintnél hat méterrel magasabban tetőzne a Duna – közölte a kormányfő, megjegyezve, hogy az árvízvédelmi munkálatokat nem befolyásolja a tegnapelőtti, 4,7-es erejű földrengés.

A szóban forgó vörösiszap-tározóról azonban a Magyar Tudományos Akadémia, no meg a Greenpeace is másképp vélekedik egy, még 2012. májusában kiadott sajtóközleményben.

Az MTA Földrajztudományi Intézete a közelmúltban bemutatta a “Katasztrófák Tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” című kötetét, Dr. Bakondi György altábornagy, a Katasztrófavédelem főigazgatójának előszavával. A Tudományos Akadémia intézete az almásfüzitői vörösiszap-tározókon kialakított veszélyes hulladéklerakó veszélyességéről pontról-pontra alátámasztja a Greenpeace állításait. Figyelemre méltó, hogy míg a zöld szervezet nem foglalt állást a gátak földrengésállóságáról, addig az MTA ez ügyben is letette a garast: a földrengésveszélyes területen álló gátak megbízhatatlanok.

A tanulmánykötet bemutatója előtt a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága meghallgatást tartott Almásfüzitő ügyében. A meghallgatáson Németh Zoltán, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség vezetője pánikkeltésnek minősítette a Greenpeace kijelentéseit és butaságnak a tározó veszélyességét megállapító jeles tudósok szakvéleményeit.

Vay Márton, a Greenpeace szóvivője elmondta: „elképesztő, hogy Budapest ivóvízbázisa fölött egy nyilvánvalóan súlyos toxikus veszélyt jelentő létesítmény hosszú évek óta üzemelhet. Különösen elfogadhatatlan, hogy a hatóságok ezt gyakran önmaguknak is ellentmondva támogatják, fedezik."

Simon Gergely, a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértője szerint „mivel számos szaktekintély mellett immár az MTA is bemutatta a tározók kiemelt kockázatát ezért a környezetvédelmi hatóságnak kötelessége fellépni a környezetet károsító tevékenység ellen."

A Greenpeace tavaly január közepén kezdeményezett az Európai Uniónál jogsértési eljárást, ami alapján az Európai Bizottság már bekérte a dokumentumokat a magyar hatóságoktól. A Greenpeace emellett bejelentette az ICPDR-nak, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságnak, a Dunát jelentősen veszélyeztető létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit.