Tengelyt akasztottunk a fél pénzügyi világgal, és bár sokan lehetetlennek mondták, sikerült egymillió családot megmenteni az adósrabszolgaságtól – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor péntek reggel, az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, egy modernkori istencsapással kellett megküzdeni a devizaadósok megmentésekor. Kérte az embereket, jól gondolják meg, hogy még egyszer beleugranak-e ilyen kockázatos hitelkonstrukciókba, mert bár most a kormánynak sikerült megmenteni őket, valószínűleg többet ez nem fog sikerülni.

„Tengelyt akasztottunk a fél pénzügyi világgal, az összes magyar bankkal, de végül, bár sokan lehetetlennek mondták, sikerült egymillió családot megmenteni az adósrabszolgaságtól, amiben nagyon komoly szerepe van Matolcsy miniszter úr munkájának” – értékelte a miniszterelnök a bankszövetség és a kormány közt csütörtökön megszületett megállapodást.

Ez egy más szellemiségű kormány, amelyet nem arra hatalmaztak fel a választók, hogy megmagyarázza, mit miért nem lehet, hanem hogy a megoldhatatlannak tűnő problémákra is keressen és találjon megoldást, így sikerült kivezetni több százezer családot a devizahitelek világából – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A megoldás kidolgozásakor egyébként nem volt szempont, mit szól majd hozzá az IMF, a kormány nem is látta okát, hogy a valutaalapot kérdezze, mert az egyetlen vezérlő elv az volt, hogy a magyaroknak jobb legyen. Ezért nem volt egyébként előzetes egyeztetés, konzultáció az IMF-fel a magyar költségvetés újraszámolásakor sem, az ugyanis egy bankként működő szervezet, amellyel nem az ország gazdaságpolitikájáról kívánunk tárgyalni. Az IMF-nek az a dolga, hogy tagországainak szükség esetén hitelt, garanciát nyújtson, mi most egy biztosítékot kérünk, ha úgy tetszik, a saját bankunkkal tárgyalunk – fogalmazott a miniszterelnök.

A költségvetés újraszámolásának eszközeivel kapcsolatban leszögezte: az volt a fontos szempont, hogy a kormány szakítson elődei megszorításokra épülő politikájával, ezért onnan kell bevételt szerezni, ahol az nem fáj az embereknek. Példának a dohánytermékek jövedéki adójának emelését nevezte, amiért elnézést kért a dohányos emberektől, de szerinte ez egy olyan terület, ahol csökkenthető a fogyasztás.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések mostantól mindig az állami kasszába mennek. Közlése szerint nem egyszeri döntésről van szó, az a 10 százalék, amit a magánnyugdíjpénztárakban maradt körülbelül százezer ember a magánnyugdíjpénztárba fizetett, azt mostantól az állami nyugdíjalapba kell befizetni, és „ez most már mindig így lesz”.

A kormányfő hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer teljes átalakítása most befejeződik, lényegében önkéntessé válik, hiszen aki az államnak fizetendő járulékon túl akar még félretenni, azt a magánnyugdíjpénztárakon keresztül megteheti, de „amit az államnak be kell fizetni, azt mostantól az államnak kell befizetni, nem lehet máshová”.

A kormányfő hangsúlyozta: a 2012-es költségvetés főszámai a tervek szerint nem változnak, és a kormány igyekszik tartani a büdzsé elfogadásának eredeti menetrendjét. Hozzátette ugyanakkor, „szűken vagyunk, már éjszakai is ülésezik a parlament, ezért eljött az ideje, hogy a következő év során majd mélyebben átgondoljuk, hogy a parlament működési rendjét szabályozó előírások” segítik-e a munkánkat.

A sarkalatos törvényekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nagy kő esik le a szívéről”, ha mindegyiket elfogadja az Országgyűlés, mert az országnak nyugalomra, konszenzusra, megegyezésre van szüksége. Azonban olyan „szétzüllött, szétesett és szétvert állapotban vannak alrendszerek”, mint például az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, vagy a rendvédelem, hogy azokat nem lehetett konszolidálni abban az állapotban, ahogy „azt a szocialisták itt hagyták”. Mostanra az átalakítások elkészültek, ezután lehet konszolidálni őket – tette hozzá.

A miniszterelnök bízik abban, hogy a bankszövetséggel hamarosan aláírandó növekedési paktummal esélye lehet az országnak arra, hogy a kiszámíthatatlan környezetben is jól teljesítsen a magyar gazdaság. A növekedési tervvel kapcsolatban elmondta: a növekedéshez pénz, vagyis hitel szükséges, ezzel kapcsolatban a kormány tárgyal a kereskedelmi bankokkal, hogyan tudnak a magyar kis- és középvállalkozóknak jobb feltételekkel és nagyobb összegben hitelt adni, valamint ilyen eszköze van a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is, illetve „Matolcsy György minisztériuma környékén létrehoznak egy olyan pénzügyi csoportot, amely az export teljesítményét kívánja növelni a magyar gazdaságnak”. Ezen kívül konkrét beruházási elképzelésekre is szükség van területileg lebontva és ágazatonként is meghatározva – hangsúlyozta a kormányfő.

A kormányfő az európai uniós kormányközi megállapodással kapcsolatban leszögezte: Magyarország nagyon fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt másfél évben, ezért „jogos az az igény, hogy ne velünk fizettessék meg a más fegyelmezetlen országok által okozott károkat”. Hozzátette: a kormány a legversenyképesebb adórendszert építette fel Magyarországon, és „ebből nem fog visszahátrálni”.

Orbán Viktor jó esélyt lát arra, hogy ügyes tárgyalással meg lehet győzni a tagállamokat: ne emeljenek be adóharmonizációs elemeket a megállapodásba. Véleménye szerint ráadásul ez az egész Európai Unió érdeke, hiszen kell hogy legyen verseny Európán belül, különben egész Európa nem lesz versenyképes globálisan.