Hogyan éljük túl a kórházi kezelést? Akár ilyen sarkítva is fogalmazhatunk annak ismeretében, amit a szakemberek állítanak: szerény becslések szerint is legalább százezer kórházi fertőzés - szaknyelven: nozokomiális fertőzés - fordul elő Magyarországon évente. Ebből a megállapításból egyenesen következik, hogy a kórház veszélyes üzem. Ahogy Prinz Gyula neves infektológus, a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Tagozat és Tanács elnöke, a Szent László Kórház egyik fertőző osztályának főorvosa hangsúlyozza, valamennyi kórházi beavatkozásnak van kisebb-nagyobb kockázata.

Kockázatot jelent egyrészt a betegek immunállapota, másrészt a kórház jellegzetes mikroflórája, melyben a kórokozók állandóan jelen vannak. Ezen túl a kórházak higiénés körülményei sem mindenütt kielégítők, mi több, a különféle kezelések, műtétek, a modern diagnosztikai eszközök egy része is kedvez a különféle fertőzések kialakulásának.
- A modern infektológia nagy kihívása éppen az egészségügyi fertőzések megelőzése, kezelése, mert legalább 30-50 százalékban megelőzhetőek lennének hatékony "infekciókontroll" alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy valamennyi kórházban képzett infektológust kellene alkalmazni - magyarázza a főorvos. - De ez többféle nehézségbe ütközik. Egyrészt a kórházak egy része anyagi megfontolás, rosszul értelmezett takarékoskodás alapján nem alkalmaz ilyen szakembert, másrészt viszont nincs elegendő infektológus, mert a jelen körülmények között egyáltalán nem népszerű hivatásként választani. A kórházak vezetői nem ismerték még fel, hogy nem elsősorban pénzkérdésről van szó, hanem szemléletről. Hiszen a kórházi fertőzések általában hosszas, költségigényes kezelést igényelnek, tehát a befektetés ezek megelőzése céljából mindenképpen jó ügyet szolgál, és meg is térül.

Magyarország világelső

Nagy Károlynak, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatójának a közlése szerint a világon 1,4 millió ember kap évente kórházi tartózkodása idején valamilyen fertőzést, és Magyarország e tekintetben világelső.
Az utóbbi négy évben háromszorosára növekedett a kórházi járványok száma Európában: évente 25 ezer ember hal meg olyan bakteriális fertőzések következtében, amelyek nem kezelhetők a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokkal, éppen a túlzott antibiotikum használat miatt alakulnak ki. A hagyományos kórházi fertőzések mellett - mint a coli, a calici, a szalmonella - ma már sok antibiotikumoknak ellenálló baktérium okoz kórházi fertőzéseket.
- Az MRSA néven ismert bakteriális kórokozó a túlzott antibiotikum alkalmazása következtében lép fel - húzta alá a kutató. - Viszont bizonyos esetekben - transzplantáció, műtétek, kemoterápia - elengedhetetlen e szerek használata. Mivel a világ legtöbb országában az MRSA okozza leggyakrabban a kórházi fertőzéseket, amelyek hasmenéssel, lázzal, hashártyagyulladással, kiszáradással, vérmérgezéssel és egyéb súlyos következményekkel járhatnak. Intézetünk kutatói az Országos Epidemiológiai Központtal együttműködve új eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével előre jelezhető egy-egy baktériummal kapcsolatos nagyobb kórházi járvány kialakulása, és várható elterjedése. Laboratóriumi körülmények között tanulmányoztuk három nagy baktériumtörzs viselkedését, és speciális eljárással modelleztük, hogy ezek miként reagálnak a kórházi fertőzések ellen leggyakrabban használt hatóanyagra. Ez azért is fontos, mert jelenleg a baktériumnak igen agresszív típusai támadnak. Vizsgálataink szaporodásukra, életképességükre irányult emelkedő koncentrátumú antibiotikum jelenlétében. A vizsgálat eredményéből a létrehozott klónok jövőbeli változásaira lehet következtetni, és arra, hogy egy-egy baktérium típus mennyire lesz veszélyes, és agresszíven terjedő.

Hatalmas teher

A szakemberek törekvései, a tudósok kutatásai mind azt célozzák, hogy a kórházi fertőzések számát sikerüljön a jövőben visszaszorítani. Bár Prinz Gyula rendkívül fontosnak tartja a "kézmosás kultúráját", és valamennyi szakember azon a véleményen van, hogy a fertőzésveszély csökkenthető, ha egy kórház maradéktalanul betartja a higiénés előírásokat és szabályokat, ezek a fertőzések teljesen nem küszöbölhetők ki.
Éppen a kórház miliője miatt. A betegek gyakran már magukban hordoznak valamilyen fertőzést, amikor kórházi ápolásra jelentkeznek. Nagy a zsúfoltság a kórtermekben, a személyzet nem kellően képzett és elővigyázatos, a legtöbb helyen a takarításhoz nélkülözhetetlen szerekkel is takarékoskodnak.
A kórház tisztasága elsőrendű szempont. Nem egyszerű takarításról van szó, hanem fertőtlenítő jellegűről, ami nem csak "optikai" tisztaságot jelent, hanem mikrobiológiait is.
A kórházi fertőzések hatalmas terhet jelentenek minden egészségügyi intézménynek, anyagilag és erkölcsileg is. Nem beszélve a beteget megviselő fájdalmakról, elhúzódó kezelésekről.
A hazai fertőzőbeteg-halálozás élén a kórházi fertőzések állnak. Jelenleg. De nem törvényszerű, hogy ez tendencia legyen. A kedvező irányú változtatás olyan egészségtudatos magatartást követel - a sikeres tudományos tevékenység folytatásán túl -, amely garantálja a betegek kórházi biztonságát. És ez olyan "munkamegosztás", amelyben az egészségügyi személyzeten kívül a betegnek is részt kell vennie.